|
Bemutatkozás:
Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek,akik azt tették,ami szükséges
volt,szembenézve a következményekkel.hogy a türelem rengeteg gyakorlást
igényel.hogy vannak emberek,akik szeretnek bennünket,de egyszerűen nem
tudják, hogyan mutassák ki.hogy olykor az,akire azt hinnéd,hogy megadja
neked a kegyelemdöfést,ha már a földön fekszel,egyike azon
keveseknek,akik segíteni fognak neked felállni.hogy csak azért mert
valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt
jelenti,hogy nem szeret téged teljes szívével.hogy sosem szabad azt
mondani egy kisgyermeknek,hogy az álmok balgaságok:tragédia lenne,ha
ezt elhinné.hogy nem mindig elég,ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek
többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak.hogy nem
számít,hány szilánkra tört a szíved:a világ nem áll meg,hogy
megvárja,míg összeragasztod.
Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni
nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket. sokszor
cselekedtem indulatból, okoztam csalódást és csalódtam olyanokban,
akiktől sosem vártam volna. öleltem, hogy védelmet nyújtsak és
nevettem, mikor már nem bírtam tovább. szereztem örök barátokat.
szerettem és szerettek. repkedtem a boldogságtól, de volt, hogy teljes
erővel mentem a falnak. sokszor éreztem, meghalok a vágytól, közben
féltem, elveszítek valakit, aki nagyon fontos számomra. a végén
elvesztettem, de túléltem! és még most is élek.! az életet nem csak
túlélem és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd. ÉLJ! a harcba elszántan
kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni, emelt fővel veszteni és
merészen győzni, mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz,
hogy jelentéktelenné váljon.
|